Zelk Zoltán: Hóvirág

Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje,
sehol egy árva virág –
zúzmarás a fán az ág.

Ám télúton egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág.

Öröm rezzen ágról ágra:
itt a tavasz nemsokára,
kizöldülnek mind a fák –
Isten hozott, hóvirág!

Gazdag Erzsi: A hóvirág éneke

Kinyílott a hóvirág,
Vidámabb lett a világ …
Itt a tavasz, megy a tél,
Kis magban a csíra kél.
Szikrázik a napsugár,
Nyakát nyújtja a gúnár,
Táncot jár a víz fodra,
Tavaszi szél forgatja.
Itt a tavasz, gyerekek,
Kacagnak a verebek.

Lászlóffy Aladár: Csírázás

A hó alatt, a föld alatt
az idő télen is haladt,
s áprilisban, pirkadatkor
csergőóra vagy egy traktor
olyan zengő lármát csapott:
mind felébredtek a magok.

A hó alatt, a föld alatt
élet vize el nem apadt.
Amikor eljut a vízig,
minden mag dagadtra hízik,
s nyuszifülek mintájára
csíra nő a homlokára.

Kicsi mag a föld alatt...

Kicsi mag a föld alatt Két öklünket egymás felé fordítva összetapasztjuk.
Napsugarat hívogat.
Ha a tavasz közeleg, Az egyik kéz mutatóujjával eljátsszuk a csíra növekedését.
Pici csíra növöget. Másik kezünkkel, ujjainkat lefelé fordítva mutatjuk, hogyan
Kapaszkodik a gyökér, kapaszkodik a gyökér.
Kis növényke fényre ér, A csírából zárt tenyérrel levélke lesz.
Nő a szára, levele, Karunkkal fölfele kúszunk.
Nyújtózkodik fölfele.
Bimbót ringat, szirmot nyit, Nyújtott ujjainkat összezárva bimbót formálunk,
Illatával beborít. azután lassan kinyitjuk tenyerünket, ujjainkat széttárjuk.

Megfogtam egy magocskát...

Megfogtam egy magocskát, ( összecsippentjük az egyik kezünk mutatóujját )
Fúrok neki lyukacskát, ( másik kezünk mutatóujjával lyukat fúrunk magunk elé a földre ) beleteszem, ( beletevés imitálása )
betemetem, ( előbb az egyik aztán a másik kezünkkel betemető mozdulatot végzünk, a „ lyuk” felett )
gereblyézem, ( egyik kezünk ujjait behajlítva végezzük a gereblyéző mozdulatot )
öntözgetem ( öntöző mozdulatok )
Megsüti a napocska.
( két kezünkkel karikát rajzolunk a levegőbe )
Kibújik, ( hüvelyujjunk kibújik az öklünkből felfelé )
nő a szára, ( kinyújtjuk a többi ujjunkat, majd összezárjuk a tenyerünket és virágformára szétnyitjuk )
akkor a szél megfújja, ( ráfújunk a képzeletbeli virágra )
elrepül a magocska. ( ujjainkat mozgatjuk felfelé )